A hallásunk egész életünk során kulcsfontosságú szerepet játszik a kommunikációban, a társas kapcsolatokban és a biztonságban is. A halláscsökkenés világszerte gyakori probléma: a WHO becslése szerint több mint 1,5 milliárd ember él valamilyen fokú hallásvesztéssel, és ebből legalább 430 milliónak lenne szüksége rehabilitációra.
A hallásvizsgálat – vagy audiológiai szűrés – fontos eszköz a halláskárosodás korai felismerésében, ami segít a további károsodás megelőzésében, valamint a kommunikációs és életminőségbeli nehézségek enyhítésében.
Mi az a hallásvizsgálat?
A hallásvizsgálat egy fájdalommentes, gyors és biztonságos módszer annak megállapítására, hogy milyen jól hallunk különböző hangokat és frekvenciákat. A szűrés során az audiológus vagy szakorvos többféle vizsgálati módszert alkalmazhat:
- Tiszta hangküszöb-vizsgálat (audiometria): A páciens fejhallgatón keresztül hall hangokat különböző hangerőn és magasságon, jelezve, ha hallja őket.
- Beszédértés-vizsgálat: A beszédhangok felismerésének képességét méri.
- Timpanometria: A középfül működését vizsgálja, és segít például a fülkürthurut, folyadék vagy középfülgyulladás felismerésében.
- Otoakusztikus emissziók (OAE): A belső fül (csiga) válaszát méri, gyakori újszülöttek szűrésében.
Ezek a módszerek kiegészíthetik egymást, és pontos képet adnak a hallás állapotáról.
Miért fontos a hallásszűrés?
A halláskárosodás gyakran fokozatosan alakul ki, így sokan nem veszik észre időben. Korai felismerés esetén:
- Megelőzhető a további romlás pl.
- hallásvédők viselésével zajos munkahelyen vagy szabadidős tevékenység közben,
- a fülgyulladások időbeni és megfelelő kezelésével,
- fültisztítás helyes módjával (például nem vattapálcával mélyen a hallójáratban),
- hallást károsító (ototoxikus) gyógyszerek csak orvosi felügyelet melletti, indokolt alkalmazásával (pl. bizonyos antibiotikumok, kemoterápiás szerek)
- krónikus betegségek (például cukorbetegség, magas vérnyomás) kontrollálásával, mert ezek is hozzájárulhatnak a halláskárosodáshoz
- Megtervezhető a megfelelő ellátás (pl. hallókészülék, cochleáris implantátum).
- Javítható a beszédértés és a társas kapcsolatok minősége.
- Megelőzhető az időskori izoláció és kognitív hanyatlás kockázatának növekedése.
Egyre több kutatás mutatja, hogy a kezeletlen hallásvesztés idősebb korban összefügg a demencia fokozott kockázatával.
Kiknek ajánlott a szűrés?
A nemzetközi szakmai szervezetek (például az American Speech-Language-Hearing Association, ASHA) a következők számára javasolják rendszeresen a hallásszűrést:
- Újszülöttek és csecsemők: kötelező szűrés számos országban.
- Gyermekek: különösen, ha beszédfejlődési késés, gyakori középfülgyulladás vagy tanulási nehézség jelei vannak.
- Felnőttek: akik zajos munkahelyen dolgoznak, gyakran hallgatnak hangos zenét, vagy már halláscsökkenést tapasztalnak.
- Idősek (60 év felett): mert az életkorral nő a hallásromlás kockázata.
Magyar gyakorlat:
- Újszülöttek kötelező hallásszűrése: országos program, otoakusztikus emisszió (OAE) alapú szűrés minden szülészeti intézményben.
- Gyermekek rendszeres védőnői és iskolaorvosi vizsgálata: hallásra irányuló alapvizsgálat része a státuszvizsgálatoknak.
- Idősek számára hivatalos protokoll nincs, de a szakmai társaságok (pl. Magyar Fül-Orr-Gégész Társaság) javasolják a hallás romlásának szűrését időskorban, a kognitív hanyatlás megelőzésének részeként is.
Hogyan készüljünk a vizsgálatra?
A hallásvizsgálat különösebb előkészületet nem igényel. Jó, ha előtte átgondoljuk:
- Volt-e korábban hallásproblémánk vagy műtétünk.
- Vannak-e jelenleg fülpanaszaink (fülcsengés, váladékozás, fájdalom).
- Szedünk-e olyan gyógyszert, ami ototoxikus lehet (pl. egyes antibiotikumok, kemoterápiás szerek).
A hallásvizsgálat egyszerű és megbízható módja a halláskárosodás korai felismerésének. A rendszeres szűrés különösen fontos a gyermekek fejlődése, a felnőttek munkavédelme és az idősek életminőségének megőrzése szempontjából.
Ha gyanús jeleket tapasztalunk – például nehezebben értjük a beszédet zajos környezetben, gyakrabban kérünk ismétlést – érdemes hallásvizsgálatra jelentkezni. A korai felismerés és a megfelelő ellátás jelentősen javíthatja az életminőséget.
Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék
